Pokol

Dante és Vergilius útra kelnek, hogy a Poklon és a Purgatóriumon keresztül eljussanak a Paradicsomba, ahol Dante felemelkedik és üdvözülhet Beatricéja oldalán. Vergiliust Beatrice küldte, hogy találja meg Dantét, aki eltévedt az élet erdejében.

Alig, hogy elindulnak, máris a Pokol kapujába botlanak, amin a következő felírat áll:,, Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel! "Amint átlépik a kaput, a pokol a pokol tornácára érnek, ahol a közönyösök sóhajai, sírása üti meg Dante fülét. Vergilius nem engedi, hogy Dante sírjon és megnyugtatja, hogy akik itt vannak azok mindegyike kiérdemelte büntetését. Az Acherón folyó partjára érve, Charón, a révész nem engedi át Dantét, mert élő teste van, de égi parancsra hajlandó átvinni őket a folyón. A folyó túloldalán a nemes szívűek, de kereszteletlenül meghaltak vannak. Különösen a művészet képviselői vannak itt, mint Homérosz, Horatius, Ovidius, Akhilleusz, Aeneas, Szókratész, Platón, és még Arisztotelész szelleme is itt van. Vergilius lelkének is ez az otthona. A pokol második bugyrában valódi bűnösök vannak. Itt élnek a szerelem bűnösei, ahol szélvihar kergeti őket. Itt találkoznak Kleopátra és Trisztán lelkével éppúgy, mint Paolo és Francesca lelkével. Tovább haladva, az ételben és italban mértéktelenek között találják magukat, akikre mocskos hó és eső hull, és szörnyek marcangolják a testüket. A negyedik bugyorban a pénz bűnöseivel találkoznak. A tékozlók felismerhetetlen arccal keringenek itt nagy zsákokat cipelve és egymásnak csapódnak. Egy újabb alvilági folyó, a Styx partjaihoz érnek, amely a pokol ötödik köre. A büdös mocsárban a haragosok szellemei voltak. Vergilius befogja Dante szemét, amikor a Dis, a haláll városának kapuin lépnek be. Itt a kárhozottak forognak nyitott sírjaikban. És itt töltik büntetésüket a főeretnekek is, köztük II. Anasztáziusz pápa. Egy meredek lejtőn jutnak el a pokol hetedik köréig, melynek bejáratát a Minotaurusz őrzi. Három csoportban az erőszakosok bűnhődnek itt. Véres patakban vannak azok, akik felebarátaik ellen követtek el erőszakot, köztük Attila, a hun. Az öngyilkosok egy sötét fákkal teli ligetben szenvednek, ahol senki nem látja őket, csak a jajongásuk hallatszik. A harmadik csoport tagjaira tűzeső hullik, ők isten ellen követtek el valamit. A pokol nyolcadik bugyrának bejáratát az emberarcú, de kígyótestű Gorgosz őrzi, melyhez újabb szakadékon keresztül vezet az út. A csalók, képmutatók, csábítók, rossz tanácsadók, a viszályszítók és a hamisítók vannak. A kilencedik bugyorban Dante a kínok kínjával szembesül. Az itt szenvedő viszályszítók és botránykeltők testét egy ördög karddal metszi fel, és megcsonkítva mennek körbe-körbe. Az árulók is a pokol kilencedik körében vannak bűneik miatt. A rokonaikat, hazájukat vagy jótevőiket elárulók az örök fagy és jég birodalmában vannak, a Kocitus-tó jégpáncélja alatt befagyva. A pokol legmélyén a jégbe fagyott Lucifert látják, Júdás, valamint Brutus és Cassius társaságában. Dante és Vergilius máris indulnak tovább.

 Purgatórium

Útjuk a Purgatóriumba vezet, melynek közepén szigetszerű, kúp alakú domb áll, mely tetején

az édenkert található, ahol azok, akik a Purgatóriumban vannak, elnyerhetik üdvösségüket. A domb oldalán teraszok futnak körbe, ezeken vezeti keresztül Dantét Vergilius. Az Előpurgatóriumban három csoport van: akiket egyházi átok sújtott, ám bűnbánó imájuk meghallgatásra talált; a hanyagok, illetve azok, akik életük végéig bűnben éltek, de halálluk előtt bűnbocsánatot nyertek. Virágos völgyön vezet át az útjuk a Purgatórium első körébe, ahol súlyos terhek alatt vezekelnek a kevélyek. A második kör az irigyeké. Akik haragra gyulladtak a harmadik körben vezekelnek. A jóra való restség bűnébe esetteké a negyedik kör, míg az ötödikben a fösvények éneklik a zsoltárokat. A Purgatórium hatodik körében Dante találkozik sógorával, Donato Foresével, aki torkossága miatt van itt, majd tovább sietnek a Purgatórium utolsó köre felé, ahol a bujaság bűnében vétkesek vannak. A Purgatórium és a földi paradicsom határán Dante és Vergilius elválnak egymástól, innen Beatrice vezeti tovább a költőt. Beatrice leveszi fátylát Dante előtt majd parancsára Dante megmerítkezik az Eunoé vízében. Megtisztulva lép ki a habok közül, hogy folytassa útját örök szerelme oldalán.

A Paradicsom:

Miután keresztüljutnak a tűz övén, Dante és Beatrice a Hold egén repülnek először keresztül, ahol azok lelke lebeg, akik saját hibájukon kívül lettek kevésbé tökéletesek. Egykori sógornője, Gemma egyik testvére, Piccarda is ide került halálla után. A második, a Merkúr egén olyanok lelke él tovább, akik serények voltak képességeiket jó cél érdekében felhasználni. Cézárt, Justinianust szólítja itt meg Dante, aki elmeséli neki a Római birodalom teljes történetét. A költő és Beatrice hamarosan a Vénusz egében röpülnek tovább. Egy igen szeretett barát, Anjou Károly fia, Martell Károly is itt találkozik Dantével. Itt laknak azok szellemei, akik fellázadtak a hit meggyalázói ellen. A Nap ege a következő állomás. Aquinói Tamás, a skolasztika legjelentősebb képviselője üdvözli őket, a világ legbölcsebb lakói közül néhánnyal. Köztük van Salamon, Boethius a bölcs Bibliai király, Dionüszosz Areiopagitész, valamint a spanyol Izidor. A Mars egébe vezet tovább az út. Itt él tovább azok lelke, akik az igaz hitért küzdöttek, és feláldozták magukat érte. Dante találkozik dédapjával, Cacciaguidával, és hosszan elbeszélgetnek. Itt találkozik még Józsuával, Makkabeussal és Nagy Károllyal is. A Jupiter egében Dávid királyt és más pogány fejedelmeket lát a költő, ahová a legigazabb bíráskodók jutottak be. A Saturnus egében a magányos elmélkedőkkel találkozik Dante, köztük Damiáni Szent Péterrel, Szent Benedekkel, és Péter apostollal. Miután túljutottak a mozgó szférák körén, Dante és szerelme tovább repülnek az álló csillagok ege felé. A költőnek itt ki kell állnia az égiek vallatását, csak ezután léphet be a kristályégbe, az angyalok kilenc karába. Miután Beatrice elfoglalja égi helyét, felsejlik Isten lényege, Dante pedig hosszú vándorútja végén megismerheti a tökéletes, teljes Szeretetet.

ELEMZÉS

Műfaja:

 epikus keretbe állított, lírai elemekkel átszőtt, filozófiai gondolatokra épülő, drámai elemekkel rendelkező eposz. Azért nevezte Dante komédiának, mert viszontagságosan kezdődik, de szerencsés megoldással ér véget. "Firenzei nyelven" írta, s ezzel akarta megteremteni az olasz irodalmi nyelvet. Joggal nevezik a középkor enciklopédiájának: Dante, a tudós beledolgozta művébe az akkori kultúra egész birodalmát, de mindezt egyéni élménnyé avatva, egységes világképpé formálta, s művészi kompozícióba építette.

A mű első, leggyakrabban idézett része a Pokol. A többi rész - Purgatórium, Paradicsom - megértése, értelmezése jóval nehezebb, mint az elsőé. A Pokol leírása látszólag megfelel a keresztény ember elképzelésének: maga a helyszín, a hely neve, a benne található bűnös lelkek, a legmélyén félig jégbe fagyott Lucifer stb. Ez azonban csak részben igaz. Dante számára Vergilius nemcsak tisztelt ókori mester, akit műve egyik hősévé tehet, hanem forrás is. Az alvilág képzete Vergilius művében is az ókori görög felfogáson alapul. Aeneas - Odüsszeuszhoz hasonlóan, aki Dante művében is szerepel (PokolXXVI. ének) - leszáll az alvilágba, s Sybilla vezetésével megtalálja apját, aki megjósolja az ő és utódai sorsát. Dante művében is ráismerhetünk az ókori alvilág szereplőire (Kharón), helyszíneire (Acheron, Styx, Flegeton), az ókori pokol fejedelme (Dis) azonos Luciferrel. Ezek az egyezések, párhuzamok mutatják, hogy Dante mintaként használta az ókori műveket, mítoszokat.

A Pokolképe ókori minták és keresztény elképzelések alapján jött létre. A hármas tagolás, a szenvedő lelkek túlvilági sorsa keresztény elképzelés, az ókori világkép szerint csak az istenek ellen vétők szenvednek az alvilágban. Akhilleusz az alvilágban is fejedelem, szívesebben élne azonban a földön akár parasztként is. Dante Poklában a keresztény képzetnek megfelelően minden bűnért fizetni kell. A legszembetűnőbben abban különbözik a dantei elképzelés az ókori felfogástól, hogy a bűnt és a bűnösség kérdését másként ítéli meg. A vándor csodálattal adózik az ókor nagy személyiségei előtt, de tisztában van azzal, hogy erényük legfőbb bűnük is. A bűn ugyanis éppen az individuális törekvésben, az önmegvalósításban rejlik. Az ókor egyéniség-, személyiségkultusza szemben áll a középkor ember-felfogásával.

Dante művében a Pokol egy fokozatosan szűkülő tölcsér. Bejárata Jeruzsálem mellett, a Golgota hegyénél található, alján, a Föld középpontjában jégbe fagyva ül Lucifer, szájaiban Júdással, Brutussal és Cassiussal. A Pokol legmélyebb pontjától fölfelé lehet haladni a Purgatórium hegyének irányába.

Mindamellett, hogy a Pokolban szenvedő bűnösök kínjait érzékletesen ábrázolja a költő, állandóan kérdez: hol vezetőjét faggatja, hol a bűnösökkel beszélget vagy történeteiket hallgatja. A leírásokat így állandóan megszakítják a dialógusok, illetve a vándor észrevételei, megjegyzései. Kíváncsi utazó tehát, mint Odüsszeusz, de állandóan szem előtt tartja küldetését is, mint Aeneas vagy János apostol(Jelenések könyve).

A Pokol felépítése Dante művében

I. A sötét erdő (bevezető ének). A vándor találkozása a fenevadakkal, majd Vergiliussal és Beatricével (II. ének).

II. A Pokol kapuja. Közönyösek (III. ének).

Dante erkölcsi ítélete: a közöny olyan nagy bűn, hogy a közönyösök még arra sem méltóak, hogy bekerüljenek a Pokolba.

III. Acheron folyó (III. ének). I-V. kör (IV-VIII. ének első fele). A Pokol tornácán a kereszteletlenek, majd a szerelem bűnösei, mértéktelenek, a pénz bűnösei, haragosak.

IV. Styx folyó. Dis falai előtt (VII. ének második fele - IX. ének első fele) VI. kör: Eretnekek. Kisebb szakadék. VII. kör: Erőszakosok. I. gyűrű: Phlegeton folyó (IX. ének második fele-XVII. ének)

V. Nagy szakadék. VIII. kör tíz bugyra. A gigászok kútja (XVIII-XXXI. ének)

VI. IX. kör négy köre: Árulók (Júdás, Cassius, Brutus, a legfőbb bűnösök). Csalók, akikben bíztak. Lucifer. Út a Föld túlsó felére (XXXI-XXXIV. ének)

Hangoskönyv