Emily Brontë :Üvöltő szelek
A történet röviden:
A történet középontjában Cathrine Earnshaw, a földesúr lánya és Heatcliff, a talált gyerek szerelme áll. A társadalmi különbségek miatt, azonban mégsem lehetnek egymáséi. Cathrine hozzámegy a gazdag Edgar Linton-hoz és ettől fogva Heatcliff amúgy sem túl "bársonyos" jelleme végleg durvává, keserűvé válik, majd bosszúból elveszi Edgar húgát. Természetesen mindkét házasságból gyermek születik. Cathy (Cathrine lánya) és Linton (Heatcliff fia) egymástól nem messze nőnek fel. Linton beteges, gyenge fiú akinek apja szerint napjai meg vannak számlálva. Heatcliff erőszakkal fiához kényszeríti Cathy-t, hogy fia halála után rátegye kezét annak vagyonára. Fia és Cathy apjának halálát követően megkaparintja a teljes vagyont. Cathy sok viszontagságot követően végül mégis boldogságra talál, Heatcliff minden próbálkozása ellenére.Heatcliffen végül elhatalmasodik a téboly és egy reggel holtan találják.
Elemzés
cím:A regény eredeti címe Wurthering Heights, pontos fordításban "Süvöltő magaslatok", az Earnshaw (e. önsó) család udvarházának a neve. Sőtér István fordításában "Szelesdomb". A beszélő cím utal nemcsak a környezet természetes vadságára, hanem a regény szereplőinek vad szenvedélyeire, életviszonyaira is.
Stílushatások:Az Üvöltő szelektörténete alapján "vadromantikus" szerelmes regény. A szenvedély regénye, az akár mindent elpusztítani képes szenvedélyé. A romantikus hatáskeltés és téma kidolgozásában Emily Brontë realista eszközöket alkalmaz. A szereplők lélektani ábrázolása az angol realista iskola erényeit mutatja fel. A regény stíluskeveredése annak köszönhető, hogy az uralkodó téma és az ábrázolásmód kettőssége adhat csak hiteles képet a történtekről.
A téma:A regény témája a szerelem, illetve a szerelmi szenvedély. A szerelmében megcsúfolt és megalázott Heathcliff (e. híszklif) megszállottként, rögeszmés gyűlölettel lassan és tervszerűen bosszulja meg a lelkén esett sérelmet. Gyermekkori játszótársa és szerelmese, Catherine, az anyagi és társadalmi helyzetében is megrendült Heathcliff helyett, akiből minduntalan csúfot űz, a finomlelkű, de középszerű Lintont választja férjéül. A szerelemtől s így a boldogságtól megfosztott Heathcliff fájdalma és indokolt bosszúja - bármennyire is megdöbbentő - jogos. Ugyanakkor maga is áldozat, saját szerelmi szenvedélyének áldozata, gonoszságában is szánandó, bukásában is különb, győztes vetélytársánál. A szenvedély és a bosszú eltorzítja személyiségét. Akaratereje és következetessége lenyűgöző. Mindent elér: tudást, műveltséget, vagyont, bosszúterve is sikerrel jár, és mindezt ugyanazokkal az eszközökkel teszi, amelyekkel őt magát boldogtalanná tették. Büntetése az, hogy nem tud bosszújának örülni, csak a halál, azaz a Catherine-nel való végső egyesülés oldhatja fel lelkének feszültségét.
A szerkezet:A meseszövés egyszerű, de a regény szerkezete és a roppant hatásos eszközök alkalmazása összetetté, bonyolulttá teszi. A regény 32 fejezetből áll.
A történetet több nézőpontból ismerhetjük meg. Az állandó nézőpontváltás eredményeként a szereplőket több szemszögből látjuk, ráadásul a történet lineáris időrendjének megbontásában is szerepet játszik ez a fajta szerkesztésmód.
Időkezelés:A hagyományos időrenddel szakítva az írónő a történetet majdnem a végén kezdi, akkor, amikor Heathcliff már-már megvalósította bosszútervét. Az első fejezet 1801-ben, a záró fejezet 1802-ben játszódik, de maga a történet az 1757-től 1802-ig tartó eseményeket mondja el.
A helyszín:Az Üvöltő szelek helyszíne egyetlen körülhatárolható térség. A Szelesdomb (a regény kezdetén már Heathcliff háza, korábban Earnshaw-birtok) és a Linton-birtok udvarháza, a Thrushcross Grange (Rigójárta major). "A két beszélő helynév nyilvánvaló szembenállást jelöl. Szelesdomb az elemek harcának, a Linton-birtok a bensőséges idillnek a színtere." (Szegedy-Maszák Mihály)
Emily Brontë saját világát, a yorkshire-i tájat választja színtérnek. A térábrázolás azonban nemcsak kötelező konvenció, önálló jelentése is van. A táj kísértetiesen vadregényes, romantikus keretet kölcsönöz az eseményeknek, maga is szereplővé lép elő.
Az elbeszélők:Emily kiapadhatatlan fantáziájának és tervszerűségének köszönhető az állandóan váltogatott elbeszélő mód. A történetnek kilenc elbeszélője van. Az első elbeszélő Lockwood (e. lokvúd), Heathcliff új bérlője, aki a néhány mérfölddel távolabbi Thrushcross Grange nevű majort bérelte ki.
Lockwood ellátogat Szelesdombra, és egy kísérteties, szörnyű éjszakát tölt el a házban. A kandallópárkányon talált könyveket lapozgatva próbál magyarázatot találni, ki lehet az a Catherine Earnshaw, Catherine Heathcliff, illetve Catherine Linton.
A nevek titkáról Lockwood szállásadónője, Deanné (e. dín) lebbenti fel a fátylat. Ő a második elbeszélő, aki elmeséli Szelesdomb lakóinak különös és tragikus históriáját.
Deanné idézi meg Heathcliff szavait, aki Catherine Linton-házba kerülését meséli el. A szobalány szavait pedig Lockwood jegyzi le. A bonyolult elbeszélő rendszer az idősíkok keveredését is eredményezi.
A regény végén még egyszer visszatér egy évnyi távollét után Lockwood úr, de akkor már Heathcliff halott. A doktor ténykedését és a temetés részleteit Deanné meséli el.
Nemcsak a történetét,hanem a könyv felépítését is megérteti.