Homérosz: Iliász
Szereplők:
Agamemnón:Mükéné királya; felesége Klütaimnésztra.
Aiász:Az egyik legerősebb, legnagyobb görög harcos, eldöntetlenül megküzd Hektórral.
Aineiász (Aeneisz):Trójai herceg, Aphrodité fia, Hektór unokatestvére.
Akhilleusz::Görög, Péleusz és Thetisz fia, félig isteni származású.
Andromakhé:Hektor felesége, Asztüanax anyja, a hitvesi szeretet jelképe. Férjét Akhilleusz ölte meg.
Aphrodité:Görög mitológiai alak, a szerelem és a szépség istennője. Állatai: galamb, fekete hattyú.
Apollón:Zeusz és Létó gyermeke, Artemisz ikertestvére. A Nap, a költészet, művészetek, íjászat istene.
Árész:Zeusz és Héra gyermeke, a háború istene, a kegyetlen vérontás és értelmetlen pusztítás megtestesítője.
Briszéisz:A trójai háború idején Akhilleusz rabnője, akit Agamemnón elvesz a harcostól.
Diomédész:A trójai háborúban a legerősebb hajóhadat vezette.
Dolón:A trójai háború idején Hektór megbízásából (aki neki ígérte Akhilleusz szekerét és lovait) kémkedett.
Erisz:Görög istennő, a viszály és a veszekedés istene, Árész örök kísérője és barátja.
Hekabé:Hektor és Parisz anyja, Priamosz felesége 12 lányt és 19 fiút szült neki), trójai. Megálmodta Trója bukását.
Hektór:Trójai királyfi, Priamosz és Hekabé legidősebb gyermeke, Parisz testvére. Felesége Andromakhé.
Helené:(Szép Heléna) Zeusz és Léda gyermeke, aki egy hattyútojásból kelt ki.
Héphaisztosz:Görög mitológiai alak, a tűz és a kovácsmesterség istene, védelmezője a mesterembereknek.
Héra:Görög mitológia, Zeusz felesége, a házasságot és a születést védelmezi.
Hermész:Görög isten, Zeusz és Maja nimfa gyermeke, az istenek hírnöke.
risz:Görög istennő, a szivárvány istene, Héra és Zeusz állandó követe.
Kalliopé:Görög, Zeusz lánya, az epikus költészet múzsája.
Kasztór:Spártai királyfi, Tündareosz és Léda fia, Polüdeukész ikertestvére (Dioszkuroszok).
Khrüszéisz:Az Iliászban Apollón papjának, Khrüszésznek a lánya, akit Agamemnón rabnőjévé tesz.
Klütaimnésztra:Görög, Tündareosz és Léda lánya, Agamemnón felesége.
Kronosz:Görög, Uranosz és Gaia fia, a 12 titán legfiatalabbika. Felesége (egyben testvére) Rhea, Zeusz apja.
Léda:Spárta királynéja, Tündareosz felesége. Zeusz hattyú képében elcsábította.
Menelaosz:Spártai király, Agamemnón fivére. Felesége Szép Heléna (Helené).
Nesztór:Püloszi király, a Tróját ostromló hadvezérek legidősebbje.
Odüsszeusz:thaka királya, Tróját ostromló egyik fővezér. Felesége Pénelopé, fia Télemakhosz.
Pallasz Athéné:Görög istennő, a bölcsesség, igazságos háború, jog, művészetek istene. Zeusz és Métisz gyermeke.
Parisz:Trójai királyfi, Priamosz és Hekabé gyermeke, Hektór testvére.
Patroklosz:Görög harcos, akit Péleusz nevelt fiával, Akhilleusszal. Együtt harcoltak Trója ellen.
Péleusz:Görög férfi, Thetisz férje, Akhilleusz apja.
Polüdeukész:Spártai királyfi, Zeusz és Léda fia, Kasztór ikertestvére (Dioszkuroszok).
Poszeidón:Görög isten, a tengerek kiálya. Kronosz és Rheia fia, Zeusz és Hádész testvére.
Priamosz:Trója királya, Hekabé férje, Hektór és Parisz apja. Neoptolemosz, Akhilleusz fia ölte meg.
Thetisz:Görög istennő, tengeri nimfa. Az istenek nem akarták feleségül venni.
Tündareósz:Spártai király, felesége Léda. Gyermekei: Klütaimnésztra és Kasztór.
Zeusz:Görög főisten, a villámok és az ég ura. Apja Kronosz. Felesége Héra.
Események:
1.Ének:
Agamamnón elrabolja Apollón papjának, Khrüszésznek lányát, amiért az
istenség megharagszik, s kilenc napos dögvésszel sújtja a görög katonákat. Akhilleusz
megkérdezi a jóstól, hogyan vethetnének véget katonák hullásának, aki azt feleli, hogy
vissza kell adni apjának a szépszemű leányt. Agamemnón beleegyezik, de megfenyegeti
Akhilleuszt, hogy ugyanúgy veszi el tőle zsákmányát, Briszéiszt, ahogy ő elvette tőle
Khrüszéiszt. Ezzel kívánja bizonyítani hatalmát. Miután beteljesíti ígéretét, Akhilleusz
elvonul, és nem vesz részt a harcokban. Anyja, az ezüstlábú Thétisz istennő Zeuszt kérleli,
hogy büntesse meg az akhájokat tiszteletlenségükért.
2.Ének:
Zeusz büntet: Nesztor képében belelép Agamemnón álmába s rossz tanácsot
ad. Arra bíztatja, most támadjon a trójaiakra. Agamemnón reggel próbára teszi a harcosokat:
azt mondja nekik, menjenek haza. Pallasz Athéné közbelép, nehogy hazatérjenek a férfiak.
Felbíztatja Odüsszeuszt és a többi görögöt a harcra. Ok: a trójai Parisz "rabolta" el a
görög Menelaosznak (Agamemnón testvérének) a feleségét, Szép Helénét. 9 éve ezért
harcolnak, ne legyen mindez hiábavaló. Mindenki harcra kész, egyedül Akhilleusz csapatai
nem készülődnek. Az eljövendő támadás hírét, Írisz, az isteni hírnök viszi a trójaiaknak.
3.Ének:
A csatában Menelaosz szembekerül Parisszal, aki félve menekül az
összecsapás elöl. Bátyja, Hektór, megszidja, hogy csak a női szoknyák vitéze, de a férfias
csatákban nem jeleskedik. Parisz elszégyelli magát, és azzal áll Menelaosz elé, hogy ketten
küzdjenek meg. A győztesé legyen a nő, a kincsek, a végső győzelem, a vesztes pedig
vonuljon el. Menelaosz rááll a kihívásra. Priamosz - Parisz és Hektór apja - előtt esküt tesz
a két sereg, hogy nem avatkoznak a párviadalba. Sorsot húznak, hogy dobja először
dárdáját. Ezt Parisz nyeri, de elvéti Menelaoszt. Mikor az vissza akar vágni, Pariszt
Aphrodité istennő ködbe burkolja és elragadja. Helené megvetően fogadja Pariszt.
4.Ének:
Menelaosznak kellene a győztesnek lennie ezek után, de a trójaiak megszegik
az esküt és egyikük nyilat lő Menelaoszra, aki megsebesül. Az istenek, akik a nyilat is
irányították, eldöntik, hogy Trójának vesznie kell.
5.Ének:
A csatában az istenek is részt vesznek. Aphrodité fiát, Aineiászt oltalmazza, de
az akháj Diomédész megsebzi kezén. Mikor Diomédész tovább üldözi Aineiászt, annak
segítségére Árész érkezik (őt Apolló küldi). Diomédész nem hátrál, Pallasz Athéné
segítségével megsebzi Árészt, aki apjához, Zeuszhoz siet panaszkodni.
6.Ének:
Hektor imádkozásra szólítja fel anyját, Hekabét. Elbúcsúzik feleségétől,
Andromakhétól, valamint gyermekétől, Asztüanaxtól. Próbálják visszatartani, de hajthatatlan.
7.Ének:
Sisakrázó Hektor és Aiász küzd meg egymással, de a csata eldöntetlen.
8.Ének:
Zeusz megtiltja az isteneknek, hogy beleavatkozzanak a harcokba. Eldől, hogy
Trója nyerheti a harcokat, míg Akhilleusz nem áll újra csatasorba.
9.Ének:
Agamemnón a hazatérésen gondolkodik, de a bölcs Nesztór azt javasolja,
inkább békítse meg Akhilleuszt, s adja vissza neki Briszéiszt. Agamemnón beleegyezik, s
követséget küld a harcoshoz Aiász és Odüsszeusz vezetésével, de Akhilleusz nem békél meg.
10.Ének:
a két tábor puhatolózni kezd a másik szándékai felöl. Hektór egy kémet,
Dolónt küldi a görög táborba, de Odüsszusz és Diomédész elfogják, kivallatják, majd
megölik. Megtudják, hogy a trójaiak trák szövetségese, Rhészosz király Trójába érkezett.
Nyugovóra tért táborát megtámadják és kifosztják, lovait elviszik, a trák katonákat
lemészárolják.
11.Ének:
újabb összecsapás a két tábor között. Az akháj Agamemnón számos trójait
megöl, míg Hektór harci szekerén öldösi a görög vitézeket. Megsebesül Agamemnón,
Diomédész és Odüsszeusz is.
12.Ének:
a trójaiak egyre jobban előretörnek, már a görög hajókat védő falat
ostromolják.
13.Ének:
a csata már a hajóknál folyik.
14.Ének:
Héra, Zeusz felesége ráveszi Poszeidónt, a tengerek istenét, hogy segítse a
görögöket, míg Zeusz alszik.
15.Ének:
Apollón Hektór előtt jár a harcban, felhőbe burkolva védelmezi azt. Patroklosz
elhatározza, hogy csatába hívja Akhilleuszt.
16.Ének:
Akhilleusz Patroklosznak adja páncélját, hogy abban küzdjön, de ő nem
csatlakozik hozzá. A trójaiak menekülnek előle, mert Akhilleusznak hiszik, ám Apllón elé áll
és lecsapja fejéről a sisakot, páncélját pedig leoldja. A védtelen Patrokloszt előbb
Euphorbosz sebesíti meg, majd Hektór leszúrja dzsidájával. A haldokló Patroklosz
megjósolja Hektór Akhilleusz általi halálát.
17.Ének:
Hektór felcsatolja Akhilleusz páncélját. Meneláosz kimenekíti a holttestet, és
Akhilleuszhoz küldet a hírrel.
18.Ének:
Akhilleuszt lesújtja a hír és bosszút esküszik. Megfogadja, hogy addig nem
temeti el Patrokloszt, míg Hektór fejét és fegyvereit nem teríti elébe tizenkét trójai ifjú
lenyakazása mellett. Anyja, Thetisz istennő megígéri neki, hogy új páncélt kovácsoltat
Héphaisztosszal. A páncél leírása.
19.Ének:
elkészül a páncél, melyet magára ölt Akhilleusz. Kibékül Agamemnónnal, s
halhatatlan lovaival elindul a csatába.
20.Ének:
Zeusz összehívja az isteneket és engedélyezi, hogy ki-ki segítsen annak, akit
kedvel. Akhilleusz közben Hektórt keresi a csatában, de Aineiász kerül elébe.
Összecsapnak, de Poszeidón ködöt bocsát Akhilleusz szemére és kiragadja a harctérről
Aineiászt. Zeusz ugyanis azt tervezi, hogy Trója ura lesz később Aineiász, így nem halhat
meg a csatában. Akhilleusz nagyon bedühödik, megöli Priamosz legifjabb gyermekét,
Hektór öccsét, Polüdoroszt. Hektór ekkor ráront, de az istenek megakadályozzák harcukat,
mondván, nem jött még el az ideje.
21.Ének:
Akhilleusz haragja elől próbálnak menekülni a trójaiak, de ő kiragad közülük
tizenkettőt áldozatnak Patroklosz temetésére. A rengeteg trójai tetemtől elborzad a két
folyam, melyek a tengerbe ömlenek, s hogy a trójaiak a várba tudjanak menekülni,
hullámaikkal elragadják Akhilleuszt.
22.Ének:
Priamosz próbálja rávenni Hektórt, hogy ne küzdjön meg Akhilleusszal, de
nem jár sikerrel. A két harcos sokáig nem bír egymással, de végül megtalálja Akhilleusz
Hektór sebezhető pontját: A váll és a nyak közötti részen szabadon maradt a trójai torka, ezt
szúrta át dárdájával. Hektór utolsó szavaival arra kéri ellenfelét, hogy ne gyalázza meg holttestét, hanem adja ki apjának. Akhilleusz ezzel szemben megfosztja páncéljától és
fegyvereitől, inait átfúrja, harci szekere után köti és körbehurcolja a harctéren.
23.Ének:
Akhilleusz hozzálát Patroklosz temetéséhez. Áldozatot mutat be, levágja
Patroklosz lovát és kutyáját, a tizenkét trójai ifjat, Hektór testét pedig a kutyák elé veti. Az
istenek azonban vigyáznak a tetemre, bekenik ambróziás rózsaolajjal, s kék felhőt küldenek,
hogy a nap ne süsse. A görögök Patroklosz temetésével egyidőben, szokásuk szerint,
versenyeket rendeztek.
24.Ének:
Az istenek rosszallják, hogy Akhilleusz megcsúfolta Hektór testét. Zeusz
felszólítja Thetiszt, hogy csitítsa fiát, Íriszt pedig Priamoszhoz küldi. Meghagyja az öregnek,
hogy menjen az akhájokhoz ajándékokkal fiát kiváltani. Hermész segít neki, láthatatlanná
teszi, hogy sértetlenül eljuthasson Akhilleuszhoz. Priamosz könyörög Akhilleusznak, aki
megenyhül, s megparancsolja, hogy mosdassák meg, öltöztetessék fel Hektór testét, s
készítsenek lakomát. Megfogadják, hogy míg tart a temetés és a gyász, szüneteltetik a
harcot. Kilencnapi előkészület után gyújtották meg a máglyát, az elhamvadt Hektór
maradványait pedig örök nyugalomra helyezték.