Karinthy Frigyes: Így írtok ti
Műfaja paródia
Karinthy eszköze a parodizált mű, stílus, író jellegzetesen egyedi vonásainak eltúlzása, torzítása. Mint műfaj végigkíséri a világirodalom történetét.) -jellemrajzokat, humoros kritikát is találhatunk benne -az írásokból az egyes szerzők vonásaira jól rá lehet ismerni -Karinthy nem csak az írásokat
parodizálja ki, hanem találó képeket fest az egyes szerzőkről -számára visszataszítónak érzett nagyképűséget, a fontoskodást, a művészekre jellemző túlzott szabályos versszerkezetet alliterációkkal figurázza ki Ady Endre: Moslék-ország -A magyar Ugaron -A Hortobágy poétája -Góg és Magóg fia vagyok én... -Ady hazafiságát figurázza ki -a prófétaságát -szimbolista költészetét Babits Mihály (Bihály): Életpályája Karinthy szerint -Babits intellektuális költő vonását figurázza ki -kifigurázza, hogy szerette az alliterációkat -verseinek nehéz megértését -Szekszárdon születtem színésznőt szerettem József Attila: Pünkösdi kolbász -"Tiszta szívvel" és a "De szeretnék gazdag lenni" című versei tükröződnek -fiatal és lázadó költő jelenik meg Kosztolányi Dezső: Szegény kistrombitás klapec könyörgései Mint aki halkan belelépett -"Mint aki a sínek közé esett" című művét parodizálja, azt,
hogy Kosztolányinak fontos volt a gyerekkor, ezt ferdíti el Petőfi Sándor: Életrajz -Petőfi fő lánccsörgető -szabadalmaztatott lángelme-égő -"Egy gondolat bánt engemet" című művet parodizálja -a "Szeptember végén" című versre is utal -"Barna kislány szemének a lángja..."Reszket a bokor, mert..." Madách Imre: Az embrió tragédiája -Az ember tragédiájának elferdítése -Madách műve egy drámai költemény, emberiség dráma -filozófiai kérdésekkel foglalkozik -nehéz előadni -Karinthy ezt az utóbbi vonást hangsúlyozza, azt képzeli el, hogy milyen lenne gyorsan előadni, és így milyenné válik -ezáltal elnagyolt, pörgős, hadaró lesz -1. szín: Lucifer+Úr teremtés nem jó Lucifer szerint, vita lesz -2. szín: bűnbeesés gyümölcs által -3. szín: rövid egyből Egyiptom -4. szín: Görögország Rómával összevonja -5. szín: Bizánc -6.-7. szín: Párizs és Prága összevonva, Éva mint márkinő,
Borbála; párizsi forradalom képei -8. szín: átugorja -9. szín: eszkimók 10. szín: Madách szállóigéje elferdítve: "Mondottam, ember, Rontsd és húzva-húzzál" Móricz Zsigmond: Népiesch (a folytatás) -a népies stílusát emeli ki -a "Sárarany" című regény elképzelt folytatása -jellemző vonásaira is vonatkozik: a nyelvezet (rájátszva), ösztönvilág ábrázolása (primitívség, elmaradottság) -megöli a három népies költőt népiesség túllépése -jelképes befejezés: meghaladja a mikszáthi népiességet Móricz Összefoglalás Karinthy paródiái változatosak, nem az ártó szándék vezette műve megírásakor, ezek az írások nem ártottak a Nyugat nagyjainak, népszerűségüket növelték és könnyebben érthetővé tette őket.
Karinthy Frigyes (1887-1938) irodalmunk egyik legsokoldalúbb alkotó zsenije. A különböző szövegformákat bravúrosan kezelte, és költőként, novellistaként, karcolat- és regényíróként egyaránt jelentőset alkotott. Ma a legtöbben főként két művét, a Tanár úr, kérem (1916) című komikus karcolatgyűjteményt, valamint az Így írtok ti (első kiadása: 1912) című kötetet ismerik.
Az Így írtok ti című gyűjtemény darabjait szokás paródiáknak nevezni, és noha vitathatatlanul magukon viselik a paródia műfaji jellegzetességeit, besorolásuk mégsem egyértelmű. Maga Karinthy is inkább irodalmi karikatúraként minősíti alkotásait, és ezzel egyszersmind meg is különbözteti őket a paródiáktól.
A karikatúra ugyanis nem "egy bizonyos művel, hanem egy bizonyos szerző modorával, modorosságával" foglalkozik (idézet Pethőné Nagy Csilla Irodalomkönyv 11. című tankönyvéből). Ez a definíció azonban valójában nem áll messze az ókori eredetű paródia műfajától, amely "egy-egy jól ismert szerzői stílus, műfaj vagy mű humoros utánzását" jelenti, tehát nem feltétlenül egyetlen mű a "mellééneklés" (nagyjából ez a paródia görög szó magyar fordítása) célpontja. Mindenesetre közös ismertetőjegyük az Így írtok ti műveinek, hogy a megidézett szerzőket legmarkánsabb stílusjegyeik alapján egyesítik és ezáltal különböztetik meg egymástól és mindenkitől.
Petőfi Sándor esetében például Karinthy a költő népies műdalainak beszémódját, képiségét, ritmusát imitálja:
"Barna kis lány szemének a lángja
Idetűzött szívem pitvarába,
Kis halacska szőke Tisza vizén,
Örömében akrát ugrok biz én."
(Karinthy Frigyes: Barna kis lány szemének a... - részlet)
A "szemének a lángja" közhelyszerű metafora, a "szívem pitvarába" kifejezés, valamint a Tisza említése mind a nagy költőelődöt idézi, ahogy a vizén - biz én játékos-humoros hatást keltő rímpár is. Fontos megjegyezünk, hogy az irodalmi karikatúrák tiszteletadásként, hommage- ('omázs') -ként is értelmezhetőek.
Izgalmas megvizsgálni, hogyan ábrázolja Karinthy híres kortársait, például Ady Endrét vagy Babits Mihályt. Mindkettőjük eszköztára - akárcsak Petőfié - nagyon jellegzetes, felismerhető. Karinthy az ő esetükben is a paródia technikáival él: eltúloz és lefokoz, utal a szerző jellemző szóválasztásaira, szószerkezeteire. Az Ady-paródiákban a nagy kortárs ismerős témái és jelképhasználata is tükröződik:
"Jött értem a fekete hajó
Jött értem fekete vizen.
Álom-királyfit, vitt tova vitt
Moslék-országnak mentiben -
Fekete hajó, fekete vizen."
(Karinthy Frigyes: Moslék-ország - részlet)
A hajó és a víz létszimbólumok megidézik az Új vizeken járok című Ady-költemény címét és híres sorait ("Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse"), a fekete jelzőről az emblematikus A fekete zongora is eszünkbe juthat, míg az "Álom-királyfi" és a "Moslék-ország" kifejezések egyaránt illusztrálja Ady jelképteremtő és szóteremtő gesztusát. Végül nem kerülheti el figyelmünket a mégoly rövid sorokon belül megfigyelhető nagyarányú ismétlődés ("Jött értem" ~ "Jött értem"; "vitt tova vitt"; "Fekete hajó, fekete vizen"). Míg azonban az eredeti Ady-versekben a képek valamiféle logika mentén kapcsolódnak, az imitáció felfüggeszti a képiség logikáját, egységességét, és mintegy ötletszerűen, értelmetlenül egymásra halmozott képhalmazként hozza létre a verset (amely utalhat az Ady költészetét ért korabeli kritikára is, mely sokszor értelmetlennek minősítette a költő műveit).
Végül lássunk egy példát arra, hogyan jelenik meg Karinthy tolmácsolásában a fiatal Babits Mihály! Ami Ady esetében a szimbolizmus és a nemzetostorozó hajlam, Babitsnál a klasszicizáló tendencia. A Futurum Exactum ('egzakt, konkrét jövő') című versnek már a címe is az antik római kultúrára utal, noha fonák módon, hiszen a múlt helyett a jövő szerepel benne. Karinthy a fiktív szöveghelyet is megadja a vershez: A klasszikus gyomorgörcsök ciklusból kitétel a latinizáló kifejezésmód erőltetettségéről mond ítéletet, és azt gyomorgörcsökké lefokozva ki is gúnyolja. Első versszaka a Karinthy-féle szóteremtés és stílusparódia egyik csodálatos példája:
"Plutó e torzót márványból szoborta
Ó torzók torza, bőrző Dunakorzó
Ó korzók korza, őrző dunnaorzó
Mint ferde torta és megint retorta."
(Karinthy Frigyes: Futurum Exactum - részlet)
A versszakot szemlátomást a rímek, az összecsengés, a hangzásbeli variációk uralják, amelynek a jelentés teljesen áldozatul esik: a torzó, a (Duna-)korzó, az orzó létező szavak, még a torza is értelmes, ám az ez utóbbi analógiájára alkotott korza már a költői lelemény terméke, hasonlóképp a szoborta és a retorta alakokhoz. Ezek a teljesen öncélúnak tetsző megoldások Babits formai bravúrjait állítják pellengérre.
Karinthy Frigyes Így írtok ti című kötetében ismert hazai és külföldi szerzőkről készít komikus portrékat, amelyek a paródia és a karikatúra elemeivel élve kiemelik a az adott alkotó stílusjellegzetességeit, tehát imitálják, lefokozzák, eltúlozzák azokat, és így keltenek komikus hatást.